Az augusztusi nyári szellő
Bejárja az utcákat,
A nap némán feljő,
Kergeted az álmaidat,
Nem jó semmi most neked,
Csak ha némaság van,
Mert akkor nem érezheted,
Ürességét visszhangodnak,
Elhagytál míg öleltelek,
Szépen, hosszan játszottál,
Hogy a végén én menjek el,
S te legyél ki megbántódtál,
Szerelem...Polcra raklak,
S majd egy szép hajnalon,
Leporollak, elringatlak,
S talán majd újra játszunk.
